A "nagy háborúhoz" vezetett, hogy egész Európában egyszerre vesztették el a józan ítélőképességüket a nemzetek - erről Gerő András történész beszélt szombaton, az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott budapesti vitadélutánon.
Az első világháború kevésbé népszerű témája a filmművészetnek mint a második világégés vagy a vietnámi háború, de azért így is bőven találni gyöngyszemet a témában. Ma este ráadásul a Duna TV-n vetítik először A merénylet - Szarajevó 1914 című játékfilmet, míg ugyancsak ma, Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának száz éves évfordulóján debütál a külföldi mozikban a Szarajevó hídjai című szkeccsfilm is. De emellett is rengeteg film dolgozta fel a világháború kitörését okozó merényletet, és az azt elkövető Gavrilo Princip kalandos életét. A teljesség igénye nélkül válogattunk ki néhány emlékezetes alkotást.
Az egykor a trónörököst és nejét szállító Gräf und Stift limuzin replikája begördül a kis utcába, a hátsó ülésről két tinédzser ugrik ki, elvegyülnek a háromszáz nézelődő között, a sofőr kiszáll, kötélkordonnal körülveszi az autót, majd - nem történik semmi. Ezt tapasztalta az MTI tudósítója percre pontosan száz évvel a lövések eldördülte után a szarajevói merénylet helyszínén.
A politikai döntéshozók akaratán múlik, hogy melyik utat választják - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori katonai temetőjében rendezett tiszteletadással szombat reggel Szarajevóban megkezdődtek a Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége életét kioltó 1914-es merénylet századik évfordulóján rendezett megemlékezések.
Tényleg egy tizenkilenc éves fiatalember változtatta meg radikálisan a XX. század történelmét? Aligha, hiszen az I. világháború már jócskán a levegőben volt 1914 júniusa előtt is. Azonban a Ferenc Ferdinánd trónörököst lelövő Gavrilo Princip nem csak a történelemkönyvek, hanem pletykák, városi legendák főszereplője is lett, tette máig megosztja a délszláv népeket. Mit lehet tudni ma az első világháború kirobbantójáról? Tudják-e milyen focista volt?
Kelet-Európában tulajdonképpen nem 1914-től 1918-ig, hanem 1912-től, az első Balkán-háborútól 1921-ig, a lengyel-szovjet-orosz határ stabilizálódásáig tartott a háború - véli Pók Attila professzor, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, aki egy minap lezajlott szarajevói konferencián képviselte a magyar történészeket.
Épp 100 éve lőtte le Gavrilo Princip boszniai szerb diák az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét Szarajevóban. Egy hónap múlva kitört az első világháború. Ezúttal nem a háború hátterében rejlő nagyhatalmi egymásnak feszülést mutatjuk be, hanem felvillantunk pár magyar politikai epizódot arról, hogy miként fordult a magát eredetileg liberálisnak valló politikus, Tisza István autoriter irányba, s hogyan járult hozzá politikája a háború kitöréséhez.
Majdnem száz évvel az első világháború kitörése után még mindig felmerül a „Ki a felelős?” kérdés. Szerbiában például nagy erőket mozgósítanak, hogy bizonyítsák, nem a szerb nacionalizmus és Gavrilo Princip pisztolya robbantotta ki a világégést, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői akarták a háborút. Történész szerzőnk szerint viszont semmi meglepő nincs abban, hogy Ausztria-Magyarország készült a háborúra, de már 1913-ban lett volna alkalma kirobbantani azt, ha valóban akarta volna.
Rövid időre kiállítják egy bécsi múzeumban azt az inget, amelyet Ferenc Ferdinánd trónörökös az életét kioltó 1914-es szarajevói merénylet idején viselt.